33/2016. (XI. 29.) EMMI rendelet hatálya a munkájuk során az elektromágneses tereknek való tényleges vagy vélhető expozícióból keletkező, a munkavállalók egészségét és biztonságát veszélyeztető kockázatokkal szembeni védelemre vonatkozó minimumkövetelményekre terjed ki. A rendeletet a munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény (a továbbiakban: Mvt.) szerinti olyan szervezett munkavégzésre kell alkalmazni, amikor a munkavégzés során a munkavállaló…

Magyarországon a kézi anyagmozgatás szabályait több jogszabály, köztük az 1993. évi XCIII. törvény (Munkavédelmi törvény) és a 25/1998. (XII. 27.) EüM rendelet rögzíti. A legfontosabb előírások: Kockázatértékelés Maximális terhelhetőség Oktatás és tájékoztatás Ergonómiai szempontok figyelembevétele A kézi anyagmozgatás kockázatértékelése A kézi anyagmozgatással kapcsolatos kockázatok felmérése alapvető fontosságú a munkavállalók egészségének és biztonságának megőrzése érdekében. Ez a felmérés lehetővé teszi…

Magyarországon a gépi anyagmozgatásra vonatkozó szabályozás a munkavállalók biztonságának és a berendezések szakszerű használatának biztosítását célozza. Az 1993. évi XCIII. törvény a munkavédelemről, valamint Az emelőgéppel végzett tevékenység szabályairól a 47/1999. (VIII. 4.) GM rendelettel kiadott Emelőgép Biztonsági Szabályzat rendelkező rendeletek rögzítik azokat az alapvető követelményeket, amelyeknek a gépi berendezéseknek meg kell felelniük. Ez azt jelenti, hogy minden…

1. Miért is fontos? Jogszabályi háttér: a munkáltató kötelezettségei A munkáltatók kémiai kockázatértékelési kötelezettsége jogszabályban rögzített. Az alábbi három fő jogszabály határozza meg az elvárásokat: 1993. évi XCIII. törvény a munkavédelemről – alapvető jogszabály, amely előírja a munkáltató számára a munkavállalók egészségének és biztonságának védelmét, valamint az egészséget nem veszélyeztető munkakörülmények biztosítását. 2000. évi XXV. törvény…